1. Mivel foglalkozik a szájsebészet?
2. Mi a fogászati implantátum?
3. Foghúzás utáni teendők
4. A bölcsességfogról
5. A fogászati gócról
6. Gyökércsúcs-rezekció

1. Mivel foglalkozik a szájsebészet?

A szájsebészet tárgykörével kapcsolatban sok téves elképzelés figyelhető meg a laikusok körében. Ezek régebbi igazságokat tartalmaznak ugyan, de mára a szájsebészetből egy új orvosi szakterület, az arc-, állcsontsebészet fejlődött ki. Tehát amit ma szájsebészetnek mondunk, azt helyesen arc-, állcsontsebészetnek, azaz maxillofaciális sebészetnek kellene hívnunk.
Nézzük most részletesen, hogy melyek azok a megbetegedések, amelyek gyógyításával a szájsebészet foglalkozik. (Tudni kell, hogy sok területen van átfedés manapság az egyes orvosi szakmák között. Tehát az alábbi megbetegedések gyógyításával nem csak a szájsebészeti, helyesebben arc-, állcsontsebészeti diszciplína foglalkozik, de ennek a szakterületnek is szerves részét képezik.)

I. A fogazathoz, állcsontokhoz tartozó megbetegedések gyógyítása (azaz dentoalveolaris sebészet: fogak, foggyökerek eltávolítása, fogak megtartó kezelésének sebészi módszerei, áttörésben visszamaradt fogak sebészi ellátása, állcsontok gyulladásos elváltozásai és cisztái, stb.
II. Maxillofaciális traumatológia: állcsonttörések, arckoponya törései, baleseti sérülések ellátása, stb.
III. Nyálmirigyek sebészete
IV. A szájüreg és az arc jó- és rosszindulatú daganatainak ellátása
V. Ajak- és szájpadhasadékok sebészete
VI. Harapási rendellenességek (dysgnathiák) sebészi terápiája
VII. Állkapocsízületi sebészet
VIII. Preprotetikai (fogpótlás készítése/viselése előtti) sebészeti megoldások
IX. Fogászati implantológia
X. Craniofaciális sebészet (arc-, fejdeformitások sebészete)

A felsorolásból is jól látható, hogy a szájsebészet elnevezést jócskán kinőtte ez a szakterület.
A szakorvosok képzésével kapcsolatban az uniós csatlakozási folyamat változásokat hozott, de ennek részletezésével nem terheljük az olvasót. Csak annyit: a szájsebészet szakvizsga megszerzéséhez a diploma megszerzése után minimum 6-7 évnek kell eltelnie. Ez idő alatt kell felkészülni eme fejlődő, szélesedő és gyönyörű szakma magas szintű művelésére.

Dr. Lászlófy Csaba
szájsebész szakorvos,
fog- és szájbetegségek szakorvosa
A Sanoral fogászat és szájsebészet vezetője

Dr. Csáki Gábor
sebész szakorvos,
szájsebész szakorvos

2. Mi a fogászati implantátum?

A fogászati implantátum bioanyagból (általában titánból) készített műgyökér, amelyet az elveszett fogak helyére ültethetünk be fogpótlás viselése céljából. Az implantátumra készülő fogpótlás ugyanolyan erős és használható lesz, mint ha a fogpótlás természetes fogra készülne.

Hogyan történik az implantáció?
A műtét előtt mindenképpen bizonyos vizsgálatokra van szükség. A fogorvosi vizsgálat során eldől, hogy mely fogakat kell pótolni. Ezt követően el kell bírálni, hogy a rendelkezésre álló csontkínálat elegendő-e egyáltalán implantátum beültetésére, továbbá a páciens általános állapota lehetővé teszi-e az implantációt. Ha eddig sikeresen eljutottunk, és a műtét kivitelezhetőnek látszik, akkor meg kell terveznünk az implantációs fogpótlást. Ilyenkor derül ki, hogy hány darab és milyen méretű implantátum behelyezésére van szükség, mikor végezhető el a műtét; tisztázhatók a költségek és az időpontok egyeztetése is megtörténhet.
A beültetés helyi érzéstelenítésben, ambuláns módon történik. A műtét után egy héttel a varratok eltávolíthatóak. Az implantátumok ilyenkor a csontban, a nyálkahártya védelmében gyógyulnak tovább.
A gyógyulás általában három hónapot vesz igénybe. Ez idő alatt jön létre az osszeointegráció, vagyis az implantátum mikropórusai kitöltődnek az oda benövő csonttal. Ez a kapcsolat biztosítja az implantátum stabil rögzülését.
Ha a gyógyulási idő letelt, az implantátumokat felszabadítjuk. Ez már nem jelent műtétet, csupán az implantátumba csavart ún. gyógyulási csavart kell kiszabadítanunk egy kis nyálkahártyametszés segítségével. Ezután az implantátumba csavarjuk a műcsonkokat, amelyekre a fogpótlás készülni fog. Innentől kezdve az eljárás ugyanaz, mint a hagyományos, fogakra készülő fogpótlások esetén.

Mi az implantációs fogpótlás előnye a hagyományos módszerekkel szemben?
Sorközi hiányok esetén — az implantációs módszert alkalmazva — a fogpótlás megoldható a szomszédos fogak lecsiszolása nélkül is.
Lehetőséget ad fix fogpótlás készítésre olyan esetekben is, amikor a hagyományos módszerekkel csak kivehető fogpótlás volna készíthető.
Teljes foghiány esetén már két implantátummal is jól rögzülő, mozgásmentes fogpótlás készíthető. Bizonyos esetekben teljes fogatlanság esetén is elérhető olyan helyzet, hogy akár fix fogpótlást is kaphat a páciens.

.............

Szólnunk kell még azokról az esetekről is, amikor a vizsgálatot követően kiderül, hogy nincs elég csont az implantátumok számára. Nos, ilyenkor sincs minden veszve, ugyanis rendelkezésünkre állnak bizonyos módszerek, amelyekkel ezen a helyzeten javítani tudunk. Ilyen körülmények legtöbbször a felső állcsont területén vannak. A felső állcsontban a fogak feletti régióban az arcüreg található. Ha a fogak elvesznek, akkor az állcsontgerinc sorvadni kezd, és a csontmennyiség oly mértékben elvékonyodik, hogy még a legrövidebb implantátum sem fér be az arcüreg “alá”. Ilyenkor az ún. sinus-lifting alkalmazható, vagyis az arcüreg alapját megemelve ültethetünk be implantátumot. A csontpótlás céljára saját csontot, vagy csontpótlót alkalmazunk. Az ilyen műtét után a gyógyulási idő tovább tart.

Kinek javasolható az implantáció?
Azon betegeknek, akiknél kizáró tényező nem áll fenn, és készek arra, hogy a kezelőorvos által előírt szájhigiénés szabályokat betartsák.
A sikeresség szempontjából fokozott rizikófaktornak számít a túlzott alkoholfogyasztás, az erős dohányzás, a drogfüggőség, a nem kezelt cukorbetegség és a súlyos szív- érrendszeri megbetegedés. Nem végezhető továbbá implantáció az állcsontok növekedésének befejeződéséig.
Aki vállalja az beültetést, annak tudnia kell azt is, hogy a leggondosabb műtéti technika esetén is előfordulhat az implantátum kimozdulása, kilökődése, de ez manapság szerencsére egyre ritkább. Ilyen esetben megismételhető az eljárás, vagy még mindig kínálkozik az egyébként elkerülni kívánt fix, vagy kivehető fogpótlás elkészítése.
Tudni kell, hogy az implantáció műtét. A betegnek is így kell felkészülnie a beavatkozásra, és az implantációt végző szájsebésznek is speciális műszerezettséggel és sebészeti egységkészülékkel kell rendelkeznie.
Kétségtelen, hogy az implantációs fogpótlás nem olcsó, és némi kockázattal is jár. A páciensek kedvező tapasztalatai, a kivehető fogpótlás elkerülése révén tapasztalható komfortérzés és az életminőség javulása, no meg a kedvező szakmai tapasztalatok mégis azt eredményezik, hogy az eljárás egyre inkább rutin beavatkozásnak számít a fogászati-szájsebészeti praxisokban. Az implantációval kapcsolatban sok információhoz juthat, ha ellátogat a www.implantteam.hu oldalunkra.

3. Foghúzás utáni teendők

Foghúzás után egy-két órával vegyen be egy szem fájdalomcsillapítót. Így a beavatkozás utáni közvetlen sebfájdalom elkerülhető. Normális esetben több fájdalomcsillapítóra nem lesz szüksége.

A foghúzás után közvetlenül nem szabad öblögetni és köpködni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a sebről leeső vérömleny nyomán vérzés indul meg.

Amíg az érzéstelenítés tart, nem szabad ennie, ellenkező esetben komoly sérülést okozhat a saját szájában.

Inni lehet, de az az elmélet, hogy a tömény szeszes ital fertőtlenít jelen esetben téves; sőt káros is, mert inkább a vérzést indítja meg.

A fogeltávolítás után napokban különösen fontos a szájhigiéné fenntartása. Ha lehet, még többet kell fogat mosni, mint egyébként. Jó szolgálatot tesz, ha szájfertőtlenítő oldattal öblöget (persze nem közvetlenül a foghúzás után).

Ha gyulladt volt a fog illetve környezete, előfordulhat, hogy láz jelentkezik. Ilyenkor a szokásos lázcsillapító gyógyszereket használja.

Ha ezeket a tanácsokat betartotta, nagy a valószínűsége, hogy rendben gyógyul. Sajnos komplikációk ennek ellenére előfordulhatnak. Ilyenkor keresse fel orvosát, és ne kísérletezzen a “népi” gyógymód széles palettájával.

4. A bölcsességfogról

A bölcsességfogak sok probléma okozói lehetnek, ha azonban rendben kinőttek, és semmiféle gondot nem okoznak, akkor teendő — az esetlegesen szükséges konzerváló fogászati kezelésen kívül — nincs.

Kizárólag a bölcsességfogakkal foglalkozik bölcsességfog.hu oldalunk

Mik lehetnek a problémák?
A helyhiány miatt előtörni képtelen bölcsességfog — ha áttörési tendenciája megmaradt — az egész fogazat középvonal felé tolását képes előidézni. Ennek révén a fogazat torlódik, amely az esztétikai hátrányon kívül számos egyéb gondot okozhat. Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog ezenkívül — az őt körülvevő ún. fogzacskó révén — állcsontciszta képződését is előidézheti.
A részben áttört bölcsességfog — a fogazat torlódásán kívül — igen súlyos gyulladásos jelenségek előidézője lehet, mert a fog és az íny között kialakult “tasakban” megtelepedett ételmaradékok a gyulladást előidéző baktériumok táptalajaként szerepelnek. Az ilyen “tasakok” ezenkívül rontják a szájhigiénét is, és a kellemetlen szájszag egyik előidézőjeként szerepelnek.
Fogszabályozó kezelések előtt — amelyekre sokszor éppen a torlódást előidéző bölcsességfog miatt van szükség — mindenképpen indokolt ezek eltávolítása. A torlódást az eltávolítás önállóan nem oldja meg, de a folyamatot megállítja. Ilyenkor a kezelést fogszabályozással kell folytatni.

Fájdalmas?
Az át nem tört bölcsességfog eltávolítása műtét. Helyi érzéstelenítésben azonban minden fájdalom nélkül végezhető, de tudni kell, hogy általában szükség van bizonyos mennyiségű csont eltávolítására (“elfúrására”), ezért a műtét után duzzadtság és részleges szájzár keletkezhet. Ilyenkor egy-két nap pihenés indokolt.
Indokolt esetben lehetőség van arra, hogy több, (kettő, három vagy négy) bölcsességfogat egyszerre, altatásban távolítsunk el. Az ilyen beavatkozást kórházi osztályon, műtőben végezzük.

5. A fogászati gócról

A góc egy letokolt, idült és tünetszegény gyulladás, melyből baktériumok és az azok által termelt ún. toxinok jutnak más szervekbe, ahol egy második betegséget okoznak. A “góckérdésben” az orvostudomány nem egységes: vannak akik támogatják, vannak akik elvetik a góc elméletét. A kutatások azonban mégis igazolni látszanak a gócelmélet igazságát.

Melyek a fogászati gócok?
A fogászati gócok közé tartoznak a fogszuvasodás, a fogágy-tasak, a granuloma (legtöbbször a fog gyökércsúcsa körül jelentkező elváltozás), az elő nem bújt fogak (például a bölcsességfog, a bennmaradt foggyökér, stb.

Hogyan hatnak a fogászati gócok?
A szájüregből a kórokozók vagy termékeik a mélyebb szövetekbe juthatnak, és ott második betegséget hoznak létre.

Melyek lehetnek a kialakuló második betegségek?
Második betegségként az ízületek, a látószerv gyulladásos folyamatai, különféle bőrbetegségek, szívbelhártya-gyulladás, és a vese gyulladásos betegségei a legismertebbek.
A nyombélfekély, egy bizonyos fajta cukorbetegség, koraszülés, heregyulladás második betegségként való megjelenéséről kis számú publikáció áll rendelkezésre.

Hogyan észlelhető a fogászati góc kialakulása, és mi a teendő, ha kialakult?
A fogászati góc kialakulását fogorvos és szájsebész tudja diagnosztizálni és gyógyítani.

6. Gyökércsúcs-rezekció

Ha a fenti kifejezés helyett a gyökércsúcs-amputáció meghatározást használjuk, mindjárt érthetőbbé válik az egész. Igazából a fog gyökércsúcsát távolítjuk el amellett, hogy ennek közvetlen környezetét is kitakarítjuk.

Miért van erre szükség?
Erre a beavatkozásra akkor van csak szükség, ha a fog panaszai konzervatív úton nem orvosolhatóak. Ilyen eset, amikor a gyökércsúcs körül krónikus, sipolyozó gyulladásos folyamat áll fenn. Indok a beavatkozásra az olyan gyökércsatorna is, amelybe — a csatorna lefutásától vagy elágazódásai miatt — csúcsig érő gyökértömés nem készíthető.
Szintén rezekciót végzünk, ha a fog gyökércsúcsa állcsonti ciszta üregébe ér, és a fog megtartása mellett dönt a fogorvos. Indikált a beavatkozás akkor is, ha a fog gyökércsúcsa körüli folyamat gócnak tekinthető, de a fog megtartása mellett döntünk.

Mely fogakat lehet rezekálni?
Az ésszerűség határain belül gondolkodva bármelyiket. De: olyan fognál, amelynél a műtét utáni stabilitás túlzottan lecsökkenne, vagyis a fog gyökeréből túl sokat kell elvennünk; nos azokat a fogakat nem érdemes. Tudni kell tehát: a rezekció műtét, és az eleve gyógyulásra esélytelen fogaknál nem végezzük el. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mely fogakat lehet rezekálni, azt lehet mondani, hogy — a fentieket figyelembe véve — bármelyiket. Kétségtelen, hogy a két vagy három gyökerű fog rezekciója bonyolultabb beavatkozás, mint egy egygyökerűé, de kivitelezhető. Az állkapocsban a háromosztatú ideg alsó idegszálának közelsége is megnehezíti a munkát, ezért az alsó rágófogak rezekciója gondos mérlegelést igényel; kedvező esetben elvégezhető.

Mit kell elvégezni a rezekció előtt?
A fog gyökértömését ki kell cserélni. Ez persze a már gyökértömött fogakra vonatkozik csak. A nem gyökértömött fogak gyökértömését közvetlenül a műtét előtt szoktuk elvégezni.

..........

Mit kell tenni rezekció után?
A beavatkozást követően az érintett terület kissé feldagad. Ez természetes reakció a szervezet részéről. Egy-két nap pihenés indokolt lehet. Ezenkívül nagyon fontos a fokozott szájhigiéné fenntartása: még a szokásosnál is többet mossunk fogat. Szájöblítő oldat használata is tanácsos. Előfordulhat, hogy néhány szem fájdalomcsillapító bevételére is szükség van. A beavatkozás napján az arcra tett hideg borogatás is segít.
A rezekció után 1 héttel eltávolítjuk a behelyezett varratokat.
A fogban ilyenkor még ideiglenes tömés szokott lenni, varrateltávolítás után ezt véglegesre kell cserélni.