1. Mivel foglalkozik a fogszabályozás?

A fogszabályozás (orthodontia) a fogászatnak a legrégebben elkülönült szakterülete, Edward H. Angle már az 1900-as évek táján megalapította fogszabályozási iskoláját. Fogszabályozáson a fogazat (a fogak, a fogmedernyúlvány és az állcsontok) helyzeti és alaki rendellenességeinek diagnosztizálását, gyógyítását és megelőzését értjük. A fogszabályozó kezelés célja a fogazat normális fejlődésének biztosítása az akadályozó tényezők elhárítása révén, és ezáltal a normális funkció és az ideális forma (esztétikum) létrehozása, illetve a már kialakult rendellenességek esetében annak helyreállítása. Ezt a célt a fogszabályozás különböző kezelési módszerek révén igyekszik megvalósítani: 1. fogszabályozó készülékek alkalmazásával 2. sebészeti beavatkozás és fogszabályozó készülék együttes alkalmazásával 3. izomgyakorlatok révén (myotherapia) 4. a rendellenességek kialakulását megelőző vagy csökkentő módszerek alkalmazásával (megelőző fogszabályozás)

Dr. Kakasi Csongor fogszabályozó szakorvos gyermekfogszakorvos

A fogszabályozás jelentőségét elsősorban az esztétikai igény adja. A rendellenes fogazat csúnya, és a legszebb arcot is elcsúfítja. Az igény tehát a páciensek többségénél főként esztétikai: szabályos, szemnek tetsző, szép fogsorokat szeretnének. Az orvosnak azonban a megfelelő funkció létrehozását is szem előtt kell tartania.
Fontos tudni, hogy a fogazati rendellenességek ok-okozati kapcsolatban állnak más fogászati jellegű megbetegedésekkel; a fogszuvasodással és a fogágybetegségekkel.
A torlódott, szorosan elhelyezkedő fogak könnyebben szuvasodnak, mert nehezebb őket tisztítani. Ha sikerül is ezeket a fogakat betömni, a tömések szélei mellett viszonylag könnyen jön létre ismét fogszuvasodás.
A nem szabályosan elhelyezkedő fogak hajlamosítnak a fogágybetegségek kialakulására. A rendellenes helyzetű fogakra rágáskor kóros (nem a fog tengelyével párhuzamos) irányú erők hatnak. Az első tünet az ínygyulladás, az íny széle vörös, duzzadt, fogmosáskor pedig vérzik. Később a fogak mellett tasakképződés jön létre, majd a fogat rögzítő fogágy csontja elpusztul és a fogak kilazulnak.
A rendezetlen fogak ugyanakkor pszichés eltéréseket is okozhatnak. Ez abban nyilvánul meg, hogy a torlódott, kusza fogazattal rendelkezők sok esetben gátlásosak, visszahúzódóak, nem mernek mosolyogni. A nagyobb, torzító eltérések pedig súlyos személyiségzavarhoz is vezethetnek.

fogszabályozó kezelés előtt..	alatt...	...és után

2. Mit értünk kivehető és rögzített fogszabályozó készülék alatt?

A kivehető készülékeknek színes skálája ismert, és főként a II. világháború után terjedtek el. A kivehető készülék - amint azt a neve is mutatja, a kezelés ideje alatt bármikor eltávolítható a szájból. Ez adja egyik előnyüket, ugyanis mivel a páciensek nem viselik állandón, esztétikailag nem annyira zavaróak, mint a rögzített készülékek. Ezeket a készülékeket általában éjszaka, és a nap bizonyos időszakában (többnyire délután) szükséges viselni, ideális esetben a nap 24 órájából legalább 12-14 óra hosszat. Ugyanakkor, mivel nincsenek folyamatosan a szájban, a kezelési idő is hosszabb.
Alkalmazhatók mind a felső, mind pedig az alsó fogsorban. Léteznek olyan készülékek is, melyek egyszerre rögzülnek mindkét fogsoron, ezt a típust néha nehezen szokják meg a páciensek.
A kivehető készülékeknek sokféle alkalmazási lehetőségük van, azonban nem alkalmazhatók mindenfajta fogazati rendellenesség kezelésére.
A kivehető készülékeket lányoknak kb. 10-14, fiúknak kb. 12-15 éves korig szoktak javasolni, később többnyire a rögzített készülék jöhet szóba.

Különböző típusú kivehető fogszabályozó készülékek

A rögzített készülékek a legrégebben alkalmazott fogszabályozó szerkezetek. Valamennyi típusra jellemző, hogy a tartó elemeket a fogakon ragasztással rögzítjük, így a páciens nem tudja a készüléket a szájából kivenni, tehát a kezelés ideje alatt éjjel-nappal viseli. Emiatt azonban a kezelés is rövidebb időt vesz igénybe. A rögzített készülékek továbbá lehetővé tesznek olyan fogelmozdításokat is, melyeket a kivehető készülékekkel nem lehet véghezvinni.
Hátrányuk azonban, hogy nagyobb a fogszuvasodás veszélye, mivel a fogra ragasztott készülékek, és így a fogak is nehezebben tarthatók tisztán. Ugyanakkor fokozott szájhigiéne esetén ez a probléma kiküszöbölhető.

3. Mi a különbség a "fehér és fém színű" fix készülékek között? A rögzített készülékeknek 3 fő részük van. A zárakat (bracketek) és gyűrűket a fogakra ragasztjuk. Az íveket a zárak és gyűrűk nyílásába helyezzük, és az ívek által közvetített erő segítségével tudjuk a fogakat a megfelelő irányba mozgatni. Az íveket a zárakhoz gumigyűrű vagy drótligatura segítségével tudjuk rögzíteni. A zárakat különböző anyagokból gyártják, többnyire fémből, műanyagból és porcelánból.

A legelterjedtebbek a fémzárak, ezek többnyire rozsdamentes acélból készülnek. Előnyük, hogy jól tapadnak a fogfelszínhez, olcsók és jól tisztíthatók.
A műanyag zárak áttetsző műanyagból készülnek, tehát esztétikusabbak, azonban könnyen leesnek, eltörnek és egy idő után elszíneződnek.
A porcelán zárak fehér színűek, és jó munkabírók, valamint jól ragaszthatók, azonban drágábbak, mint az előbbiek.

Fém és porcelán zárak (bracketek) a fogakon - rögzített fogszabályozó készülék

4. Mennyi ideig szükséges viselni a fogszabályozó készüléket?

Mivel a fogszabályozó kezelés alatt a fogakat rögzítő állcsontoknak teljesen át kell épülniük, ezért a kezelések általában hosszú ideig, sokszor több évig tartanak. A kezelés időtartamát ugyanakkor több tényező is befolyásolja:

1. Ha a rendellenességet időben, még gyermekkorban felismerik, és elkezdik kezelni, rövidebb idő szükséges.

2. Az alkati tényezők is szerepet játszanak: a beteg, rosszul fejlett gyermekek általában rosszabbul reagálnak a kezelésre, mint az egészségesek.
3. Fontos a készülék típusa is: kivehető fogszabályozó készülékkel a kezelés általában több idő igényel (kb. 2-5 év), míg rögzített készülék esetén ez az idő kevesebb (12-24 hónap).

4. A páciens közreműködése is fontos tényező, hiszen ha az orvossal együttműködik (rendesen hordja a kivehető készüléket és eljár a rendszeres ellenőrzésekre), egyszerűbb lesz a kezelés, és rövidebb a kezelési idő.

5. Milyen idős korban hordható a fogszabályozó készülék?

Egyes rendellenességek kezelése már a tejfogazat idején elkezdhető, 4 éves kor után. Ez persze a szülők és a gyermek hozzáállásától is függ.
Korábban a 18-20 éves kort tartották a sikeres fogszabályozó kezelés felső határának. Ma már tudjuk, hogy a csont átépülő képessége egész életen át megmarad, tehát felnőttkorban is végezhetünk fogszabályozást (akár 70 évesen is - van rá példa!). Ilyenkor azonban csak igen finom erőket lehet alkalmazni, és így a kezelés időtartama is hosszabb, mint fiatalabb korban.