1. A fog felépítése
2. Tömések
3. A rögzített fogpótlásokról (koronák és hidak)
4. A kivehető fogpótlások
5. A fogkőről
6. Miért kell rendszeresen fogat mosni?
7. A fogékszerekről
8. A héjkerámia (Veneers)
9. Gyerekes kérdések
10. Érdekes

1. A fog részei

A fog külső rétegét a fogíny felett a fogzománc alkotja, ami a test legkeményebb szövete. Az alatta található fogállomány (dentin) veszi körül a fogbelet (pulpát). A pulpa tulajdonképpen erek és ideg halmaza; az erek táplálják a fogat, az ideg pedig a különféle behatásokat közvetíti az idegi központ felé. Ez az ideg felelős a fogfájásért. Ha a fogzománc sérül (fogszuvasodás vagy a fog sérülése miatt), akkor a fájdalomingereknek kevésbé ellenálló pulpa - a dentin apró csatornácskáin keresztül - elérhetővé válik a külvilág számára, és a fog fájdalommal reagál. A fogak alul az állkapocs (mandibula), felül a felső állcsont (maxilla) fogmedernyúlványában "ülnek". A csont és a fog közötti kapcsolatot számtalan apró kis szalagocska biztosítja.

2. Tömések

A fogak tömései tömőanyagok segítségével készülnek A tömőanyagok mindig plasztikusak, és az üregbe helyezés után keményednek meg, vagy keményítjük meg őket.

Amalgám tömés: Korábban igen elterjedt tömőanyag volt, tekintettel viszonylagos egyszerűségére és olcsóságára. Manapság visszaszorul a használata, mert az esztétikai igényeket egyáltalában nem elégíti ki, továbbá higanytartalma miatt sokan ódzkodnak tőle. Kétségtelen, hogy az egyik alkotóeleme a higany, de hogy ez "kiszivárogna" a szervezetbe, az egyáltalán nem nyert bizonyítást. Igaz ugyanakkor, hogy manapság már csak elvétve alkalmazzuk.

Esztétikus tömések: kompozit, kompomer vagy üvegionomer típusú anyagok. Manapság rendelőnkben szinte már csak ilyen töméseket készítünk. Az esztétikai igényeket tökéletesen kielégíti, tekintve, hogy a fog színével egyező anyagot tudunk használni. A megfelelő színt színkulcs segítségével választjuk ki. A töméskészítés jóval bo

nyolultabb, mint az amalgámtömések esetében, mert minden esetben több rétegű ún. alábélelést kell alkalmaznunk, annak érdekében, hogy a tömőanyag a pulpával ne érintkezhessen. Az anyag megkeményedését az ilyen anyagok túlnyomó többségében ultraibolya fénnyel érjük el (fotopolimerizációs anyagok).

Inlay: ezek ugyan nem valódi tömések, mégis itt érdemes szót ejteni róluk. A kipreparált kavitásról készített lenyomat alapján fogtechnikai laboratóriumban készülnek. Abban az esetben is alkalmazhatóak, ha a defektus kiterjedése miatt a fog koronája töméssel már nem állítható helyre. Anyagukat tekintve lehetnek: arany, kerámia, fém-kerámia, arany-kerámia vagy kompozit. Az üregbe ragasztással rögzítjük őket.

3. A rögzített fogpótlásokról (koronák és hidak)

Rögzítettnek nevezzük azokat a fogpótlásokat, amelyeket speciális ragasztóanyaggal a lecsiszolt fogakra, a "felépített" fogakra vagy az implantátumokra fixálunk, és onnan a páciens által nem, csakis orvosi beavatkozással távolíthatóak el.

A rögzített fogpótlások lehetnek koronák vagy hidak. Koronának nevezzük azt a rögzí

tett fogpótlást, amelyet lecsiszolt vagy felépített fogra, illetve implantátumra rögzítünk. A hídtag a fogpótlásnak az a része, amely nem fogon vagy implantátumon nyugszik, hanem mintegy áthidalja a hiányzó fogat. Hídnak nevezzük a korona és a hídtag együttesét. Tegyük fel, hogy egy jobb oldali felső 5-ös fog hiányzik. Ilyenkor a 4-es és a 6-os fog lecsiszolását követően készül el a fogpótlás, amelyben korona a 4-es és 6-os fogon van, és az 5-ös fogat hídtag pótolja. Az elkészült fogpótlást három tagú hídnak nevezzük.

A csapos fog

Ha a fog koronája olyan mértékben destruálódott, hogy az egyszerű lecsiszolással nem alkalmas korona készítésére, akkor vagy előre gyártott ún. gyökércsappal, vagy egyedi, lenyomat alapján készülő csappal vagy csapcsonkkal kell pótolni. Az ilyen csapot csonkfelépítő anyagokkal kiegészítjük, miáltal egy lecsiszolt foghoz hasonló forma áll elő, amelyre - lenyomatvétel után - elkészülhet a korona.

A koronák típusai

Öntött fémkorona: ma már kevés készül. Leplezés nélküli korona, amely a legkevesebb foganyag elvételét igényli.
Fémkerámiai korona: ezt a koronát a köznyelvben porcelánkoronának nevezik, pedig egy speciális fémre készül, azaz nem teljesen porcelánból van. A leplező kerámia színe azonban ún. fogszínkulcs alapján kerül kiválasztásra, igazodva a többi foghoz illetve a páciens igényeihez. A porcelán teljesen befedi a fémet. Ezek a fogművek hosszú élettartamúak, és a maximális esztétikai igényeket is kielégítik. A hosszú élettartamot egyrészt a leplezőanyag minősége, másrészt a fémváz biztosítja. A fémváz anyaga többféle lehet.

Műanyag leplezésű korona: ezt a koronatípust nem javasoljuk pácienseinknek, mivel a leplező műanyag nem teljes mértékben takarja el a fémet, továbbá élettartama is rövidebb, kevésbé ellenálló, és költségeiben nem sokban különbözik a fémkerámiai koronától.

Arany-korona: fogászati aranyból készülő, leplezés nélküli rögzített fogpótlás. Nagy pontosságú fogmű, amely természetesen csak hátsó fogakra készülhet.

Galván-arany korona: a leplezőanyag alatti rész, tehát a váz galvanizációs módszerrel készül, miáltal rendkívüli pontosság érhető el.

Galván-cirkónium korona: ennek a váza is galvanizációs módszerrel készül, de a váz anyag itt cirkónium. A pontosság ez esetben is elsőrendű.

Fémmentes kerámia-korona: talán a legtökéletesebb koronatípus, azonban csak szólókoronaként használható (tehát híd nem készül belőle), és igen költséges. A legmagasabb esztétikai elvárásoknak is megfelel.

Cirkon-kerámia (cirkónium-oxid-kerámia) korona: bővebben tájékozódhat a cirkon-kerámia koronákról a cirkonkorona.hu weboldalunkon.


Inlay-el rögzített híd: abban az esetben, ha a szomszédos fogak alkalmasak rá, a koronák helyett inlay-ek, azaz betétek rögzítik a fogművet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a középen levő hídtagot a két szomszédos fogon (fogban) tömésszerű betétek fixálják, melyek tehát egyúttal a szomszédos tartófogak "töméseiként", és a hídtag rögzítőiként is funkcionálnak.

Implantátumokra készülő koronák és hidak: küllemükben nem, csak technológiájukban különböznek a fogakra rögzítendő hidaktól, koronáktól. A rögzítésük történhet ragasztással vagy csavarozással is.

4. A kivehető fogpótlások

A kivehető fogpótlások olyan fogművek, amelyeket a páciens orvosi beavatkozás nélkül is el tud távolítani. Szükség is van arra, hogy ezeket eltávolítsa, mert a szájhigiéné, illetve a fogmű tisztítása csak így biztosítható.

Teljes lemezes kivehető fogpótlás

Az ilyen fogpótlásokat a vákumhatás, a rágónyomás és a gravitáció tartja helyben. A protézis viselése az első időkben lényeges diszkomfortérzést okozhat, amely bizonyos idő elteltével megszűnik. Abban az esetben, ha van elegendő csont ahhoz, hogy implantációt végezzünk, továbbá a páciensnek is van igénye erre, akkor azt a megoldást javasoljuk. Jó, és biztonságos megoldás a két vagy négy implantátumon elhorgonyzott

ún. overdenture, amikor a teljes kivehető fogpótlást az állcsontba ültetett kettő vagy négy implantátumon egy patentszerű megoldással rögzítjük. Ezen módszer alkalmazásával egy fixen helyben maradó fogpótlás készíthető, amelyet a páciens is el tud távolítani, illetve vissza tud helyezni. Az utóbbi időben egyre többször alkalmazzuk ezt a módszert, főként az alsó állcsonton, ahol a teljes lemezes kivehető fogpótlás viselése a legtöbb nehézséget okozza.

Részleges lemezes fogpótlás

Amikor egy fogívben nem totális a foghiány, és a meglevő fogak száma nem elegendő a fix fogpótlás készítéséhez, abban az esetben részleges lemezes fogpótlás készíthető. Az ilyen fogművek fémvázra készülnek, amelyek ínyszínű műanyaggal van bevonva. A fogak a műanyagrészre rögzülnek. Rögzítésükre kapcsokat vagy precíziós elhorgonyzási eszközöket alkalmazhatunk. A precíziós elhorgonyzási eszközök mindig rejtettek.
A fogászati implantáció rutinszerű alkalmazása miatt az ilyen fogpótlások készítése is visszaszorult az utóbbi időben.

5. A fogkőről

A fogkő a nyálmirigyek által termelt nyálban található ásványi anyagok foglepedékkel való keveredése során jön létre, vagyis nem más, mint elmeszesedett foglepedék. A fogfelszínekre rakódik, azokhoz erősen kötődik, ezért csak professzionális módszerek segítségével távolítható el. A fogkőképződésnek elsősorban azok a fogak vannak kitéve, amelyek a nagy nyálmirigyek kivezetőcsövének közelében vannak. Ilyenek az alsó elülső fogak belső felszíne és a felső fogak külső felszíne. Megkülönböztetünk sub- és supragingivális, azaz íny alatti és íny feletti fogkövet. Amíg az íny feletti fogkő szabad szemmel látható, addig az íny alatti csak speciális fogászati műszerekkel tapintható ki az íny alatti tasakban.

Miért okoz bajt a fogkő?

Azért, mert kitűnő helyet biztosít azoknak a baktériumoknak, amelyek fogágy-gyulladást, fogínyvérzést és végül a fogágy pusztulását, és az egyébként egészséges fogak kilazulását és elvesztését okozzák. A fogkő okozta fogágybetegség a lakosság igen nagy részét érinti, így jelenős mértékben járul hozzá a fogatlanság kialakulásához; továbbá a fogkő esztétikailag is csúnya, és hozzájárul a kellemetlen szájszag kialakulásához.

-

Hogyan szabadulhatok meg tőle?

A fogkövet otthon nem, csak rendelőben, az erre a célra szolgáló professzionális nagyfrekvenciás készülékkel lehet eltávolítani. A professzionális szájhigiénés kezelés (amelyet depurálásnak is nevezhetünk) során a foglepedéket és a fogkövet együttesen távolítjuk el. A kezelés fő eszköze az ún. ultrahangos depurátor, amelynek működő feje 24-42000 Hz frekvenciával rezeg. A készlék rezgésközben a hűtővizet porlasztja. A fej által felvett és továbbított rezgések hatására légbuborékok képződnek, és ezek zúzzák porrá a fogkövet. A hűtőfolyadékra azért is szükség van, mert a rezgési energia jelentős hőt termel.

A fogkőeltávolítás után szükség van a fogfelszínek speciális polírozóanyaggal való áttisztítására is, amelyet e célra szolgáló kefékkel és gumiharangokkal végzünk.

Mikor ajánlott?
A héjkerámia elsősorban a frontfogak területén, a fogak helyzeti anomáliái, fejlődési rendellenességből fakadó problémák, elszíneződések, abráziók vagy frontfogtraumák esetén ajánlott.

Mikor nem ajánlott?
Nem ajánlott héjkerámia nagymértékben károsodott frontfogak és rossz szájhigiéné esetén.

Mikor vigyem a kisfiam először fogorvoshoz?
Lehet, hogy meglepő, de akkor, amikor még nincs szükség semmilyen kezelésre. Ilyenkor kizárólag az a cél, hogy a gyermek számára "természetes" legyen a fogorvoshoz járás, és ne érje semmilyen negatív élmény. Sokszor okoz gondot a gyermekek kezelése, nagy türelem és tapasztalat kell hozzá, mert elsődlegesen a lelkét kell megközelíteni ahhoz, hogy bármilyen kezelés kivitelezhető legyen. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermek ne lelki traumaként élje meg az első találkozást a fogorvossal.

Mikor kezdjük el a fogmosást a kislányomnál? Most 18 hónapos.
Azonnal. Ebben a korban nem is igazán a fogmosás fizikai hatása fontos, hanem az, hogy a gyermek tudja, hogy neki fogat kell mosni. Nagyon hatásos lehet, ha együtt mosnak fogat, mert a gyermekeknél igen erős az utánzási hajlam. Nem kell a gyermeket erőszakkal fogmosásra szoktatni, sokkal előnyösebb, ha játszva tanulja meg. Meglátja, néhány hét után szinte igényelni fogja.

Mi az a barázdazárás?
Ha megfigyeli egy örlőfog felszínét, láthatja, hogy azon barázdák találhatóak. Ezek a fogszuvasodás ún. predilekciós helyei, azaz ezeken a helyeken "előszeretettel" szuvasodik a fog. A barázdazárás tulajdonképpen ezeknek a mély barázdáknak egy speciális fluorid tartalmú lakkréteggel történő bevonását jelenti, amely tényleg lezárja ezeket a barázdákat, így nem alakul ki fogszuvasodás. Legjobb a kezelést a maradó fogak megjelenése után fél-egy évvel elvégezni. A kezelés egyébként nem fáj, érzéstelenítést sem igényel.

Az a fránya cumisüveg..
A gyermek cumizásával kapcsolatosan az alábbi fontos szempontokat érdemes kiemelni: Nem mindegy, hogy mivel töltjük meg a cumisüveget. Alacsony cukortartalmú, vagy cukormentes folyadékot szabad csak a gyermeknek adni. Nagyon lehangoló látvány egy "szétszuvasodott" fogú kisgyermeknél, amiről az esetek nagy részében bizony a cumisüveg tehet (no meg persze az, aki adja szegénykének...). Amikor a gyermek már képes pohárból inni, akkor igyon abból. Három éves koráig nehéz leszoktatni a gyereket a cumizásról, de legalább meg kell próbálni.
Létezik ún. fogszabályozós cumi, ami azért előnyös, mert megelőzi a nyitott harapás kialakulását.

A gyerek szopja az ujját. Mit csináljak?
Tudom, hogy mondani könnyű, de szoktassa le róla. Vegyen neki fogszabályozós cumit, mert a tartós ujjszopás több, nehezen kezelhető problémát is okozhat. A nyitott harapások jelentős részéért az ujjszopás a felelős.

Szerette-e a cukrot Mátyás király?
Egy alkalommal, amikor a király húsvéti ünnepi lakomán vett részt a Medicieknél, nagy meglepetésére az udvari lakájok Luca Laducci udvari gyógyszerész szerzeményét, a cukrot szolgálták fel desszertként. Mátyásnak ízlett az édesség, és azt mondta: “Az effajta finom étel igencsak megédesíti szánkat és kellemessé teszi étkezésünket. Bárha egész népem is ilyen édességen élne.”

Milyen volt Balzac foga?
Az egykori feljegyzések szerint igen rossz fogai voltak a híres és több nagy szerelmet átélt írónak. Felesége, Hanska asszony nógatására az utolsó mozgó fogait is kihúzatta és az akkor feltalált műfogakkal pótoltatta a hiányt.

Volt-e műfoga Churchillnek?
John Toland amerikai író elbeszéléséből tudjuk, hogy volt, és ezt az angol miniszterelnök nem is titkolta. Egy alkalommal, amikor a fronton szolgáló katonákat látogatta meg Brooke és Montgomery tábornagyok kíséretével, amikor egy dzsip érkezett hozzájuk. A sofőr kis csomagot adott át Churchillnek, aki minden különösebb zavartatás nélkül elővette belőle a fogsorát, és a szájába helyezte.

Használt-e Napóleon fogkefét?
Abból a tényből kiindulva, hogy ezüst nyelű fogkeféje igen jó állapotban látható a Wellcome Historical Medical Museumban — nemigen.

Ki volt Zsigmond király udvari fogorvosa?
A krónikák szerint ezt a kitűnő állást egy Dabi Mihály nevű úriember töltötte be. Szolgálataiért a királytól nemességet kapott. Címerpajzsa a heraldikában is érdekességnek számít: három mezőben egy-egy háromgyökerű fog látható, sőt a címerpajzs felett még egy kézzel magasba tartott fog is van.

Milyen foga volt Frank Sinatrának?
Szép fogazata volt, bár két felső metszőfoga pótolva lett. Egy alkalommal Las Vegasban kissé többet ivott a kelleténél, és összeverekedett a hotel egyik alkalmazottjával. A bokszmeccs során elveszítette két fogát, melyet érdekes módszerrel pótoltak: más ember fogait ültették a helyükre. A beavatkozás sikeres volt.

Milyen foga volt Julius Caesarnak?
A Julius Caesarról fennmaradt arcmások vizsgálata során a kutatók megállapították, hogy a híres imperátor nagyon hamar elvesztette minden fogát. Fogatlanságát valószínűleg krónikus ólommérgezés idézte elő. Az akkori Róma vízvezetékei már ólomból voltak, amely a városlakókat lassan “megmérgezte”. Hogy hány fogatlan volt a rómaiak között, arról nincs pontos tudomásunk...